Gyors lábakon…
Gyors lábakon jár az idő,
Ritmusa olykor szédítő,
Gyerekként toljuk előre,
Öregember, retteg tőle.
Mikor előttünk az élet,
Nem ismerjük a félelmet,
Menni, látni, megismerni,
Országokat hódítani.
Megvalósulás korszaka,
Küzdelemmel telerakva,
Mindhiába jót akarunk,
Valahogyan félrecsúszunk.
Érzékeljük a Sors kezét,
Mindenben a jelenlétét,
Sorompók vannak előttünk,
Ez a mi földi börtönünk.
Keresünk és kutakodunk,
Aztán megtaláljuk utunk,
Vándorolunk, elfogadva,
Felengedve, megnyugodva.
Így vigyáz ránk Gondviselés,
Lázadozunk is, mert nehéz,
Egyszer megértjük szigorát,
Ha találkozunk odaát.
Budapest, 2013. október 28.