Hegyek
Írta: kandracs roza Dátum: November 01 2013 11:47:21
V
Hó sipkás hegy ormán,
hol csak a sas száll.
Táncot jár a napsugár,
szellő dúdol,muzsikál.
Teljes hír
Hó sipkás hegy ormán,
hol csak a sas száll.
Táncot jár a napsugár,
szellő dúdol,muzsikál.
Hegyi kecske ott ugrál,
tanítja a kis gidát.
Ember „lépked”sítalpán,
hódítani megy csupán.
Bátor,merész és vagány,
nem féli a vad magányt.
Legyőzni a nagy hegyet,
megmutatni mit tehet.
Az ott élő állatok csak nézik,
mit akarhat ő épp ott?
Elhalkul a szél szava,
nem hallik már muzsika.
De valami felmordul,
a hegy gyomra tán kordul?
Ám nem figyel ő oda,
büszkesége,ostoba.
Eltűnik az állat nép,
ők már érzik a veszélyt.
De az ember egyre megy,
nem érdeklik a hegyek.
A hó sipka meg mozog,
a nap fényben csúszni fog.
Össze tapadt sok kristály,
egységgé vált, s zuhan már.
Lavinaként zúg alá ,
eltemetve mi útját áll.
Ember nézi jaj mi ez,
nem engednek a hegyek.
Büszke ormok,hó csodák,
Érintetlen paloták.