Élet-vagy halál?
Írta: kandracs roza Dátum: November 02 2013 14:04:52
V
Hull a hó fagyos már a táj,
jégcsapok csüngenek a házak teraszán.
A szél minden hová bejár ,
rázza tested, mibe a lélek éppen csak bejár.
Teljes hír
Hull a hó fagyos már a táj,
jégcsapok csüngenek a házak teraszán.
A szél minden hová bejár ,
rázza tested, mibe a lélek éppen csak bejár.
Rongyos ruhád,cipőd szakadt,
sapkád nincs szél vele elszaladt.
Mindened egy kopott zsák,
benne kenyér, nem kaviár.
Ágyad papír, párnád rongy,
takaród egy kabát volt.
Ami ma már ócska folt.
Nappal járod az utcát,
keresed a kis kajád,
Ni csak ott egy nagy kuka,
remek étkes kamara.
Benne minden finomság,
meglesz ebéd s vacsorád.
De késő volt még az öröm,
valaki ott könyököl.
Oda enged? elzavar?
Talán éppen jól megmar.
Mint koncát a kivert kutya,
félti étkét a mostoha.
Nincs barát, nincs jó szó,
ha élet a tét a való.
Tovább állnod kell tehát,
elúszott a vacsorád.
Fény is eltűnt este jő,
csillag és hold búj elő.
Kávéházak ablakán,
meleg fény sugárzik át.
Oda ballagsz te szegény,
de elzavar a pincér.
Mész hát házak oldalán,
de a lábad nem visz már.
Elvonszolod még magad,
hol vackod hagytad ,még tegnap.
Fújj a szél a vad hideg,
csípi tested lelkedet.
Enni kéne de minek?.
holnap megint ugyan ez.
Lefekszel és álmodol,
most már még jobban fázol.
Nézed fenn a csillagot,
mi teérted is ott ragyog.
Lassan múlik a hideg,
tested semmit nem érez.
Alszol,már nem álmodol.
tested Istennél vagyon.