Karjaidat körém fonod,
szívem szívedben dobog.
Szerelem-vágy forraszt egybe,
mézes csókot adsz cserébe.
Lassan elhalkuló zene,
ringó ölünk lüktetése.
Végtelenbe hív a hangod,
szirénhang volt csak a dalod.
Elillanó kép volt csupán.
Álmomat még tovább fonnám.
Szállnék feléd szép szerelmem,
de börtönben él a lelkem.
Ablakomon eső motoz.
ködösek az ősz-hajnalok.
Nem hűlhet ki a szerelmem,
emlékekkel melegítem.
Együtt leszünk mindörökre,
felhők fölött összekötve,