A Naphoz...
Írta: barnaby Dátum: November 04 2013 12:47:56
MM
Áradsz és ömölsz, ránk borítasz meleg nyalábbal sátrat,
fényességet, sokunknak bátran adakozol.
Teljes hír
Áradsz és ömölsz, ránk borítasz meleg nyalábbal sátrat,
fényességet, sokunknak bátran adakozol.
Mi előtted lustán heverünk, s te nézel át a tündöklésed
ívén, a kék horizont fölött...ez az a pillanat! Soha nem ismételhető,
egyetemesen egyedüli, kényszeredett ünnepi máglya...
Bűvödbe keveredek mindig, mint mikor a senki sirályok sóhajtanak
csak vagabund vándorokként a végtelen vizeken...elkísérnek
ha dörömböl az isten is vadul, akaratosan, tudatni bőszen igazát...
Még egy utolsó fényszilánkot csak, szemünkbe döfve
tudatod, hogy eleget jártál már időtlen utadon és egyszer
bizony a haláloddal a mi életünk is végleg lejár...