H.Gábor Erzsébet
Térj haza vándor
Térj haza vándor, látod az útnak nincs soha vége,
otthoni illat vár idebenn hű hitvesi házban,
vesd le a sárost, itt van a hószín, bújj bele végre!
Rosszra ne gondolj már csak a vágyott jóra, a szépre.
Várlak a meggyúlt gesztenyeszínű alkonyi lángban,
ünnepi díszben, lázölelésű asszonyi vágyban.
Küzdve a csábos, csalfa szerelmű ördögi kéjjel,
mentve a múltunk angyali szárnyon messzire szálltam,
tudtam a féltő szív hazahoz - mert annyira vártam -,
útmutatód lesz fáklyavilágú mécsem az éjjel.
2013.11.07.