Egy télies reggelen...
Írta: Eve Dátum: Február 03 2008 13:58:59

---

Én a védelmezõ karjaidban foglaltam helyet
Mi csak úgy ontotta a melegséget.


H

---

Teljes hír

---

Kint süvített a szél,
Csakúgy kavarta magával ragadva a hófehér pelyheket,
Mik gyönyörûen gyöngyöztek.
A táj hóborította vidékké változott.
És mindezt az ablakból szemléltem,
Néma szemtanúként álltam ott.
A szobában, a kis kandallóban pattogott tûz,
Már-már kialudni látszott.
Kora reggelre járt az idõ.
A padlóra tekintettem, ahol mélyen aludtál.
Tested elnyúltan hevert a vastag prémtakaró alatt
Bár az is igaz, hogy csak egyetlen testrészed takarta.
Izmaid elernyedve, ajkad mosolyra húzódva.
Kíváncsivá tett ez az árulkodó mosoly.
Leguggoltam melléd, és csak néztelek szüntelen
A vastag pulóveremben.
Mosolyod engem is megmosolyogtatott.
Megsimítottam az arcod,
De ezt te nem észlelted.
Jobb is, hiszen nem akartalak felébreszteni,
A gyönyörû álmodat félbeszakítani.
Ajkaid viszont csábítottak,
És egyre csak hívogattak.
Nem tehettem róla, és megcsókoltalak.
Álmodból felébredve magaddal rántottál,
És a csókoddal behálóztál.
Nyelvünk érzéki csatát játszott,
Azonnal a padlóra kerültem legott.
Nem is fogtam fel, hogy hol vagyok
Hiszen a csókod teljesen megbabonázott.
Ölelõ karjaid megfékezhetetlen erõforrások,
Mik most megragadtak, és fölém magasodtak.
Kezeid felfedezõútra indultak,
Ajkaid a köldököm felé jártak.
A már említett kezek a combom körvonalait írták végig.
Ezalatt nekem csak az járt a fejemben,
Hogy hogyan is tudnám ezt a kényeztetést viszonozni pediglen.
Mintha a fejemben olvastál volna így szóltál:
-Ne törõdj most ezzel, hanem élvezd a kényeztetést.
De én hajthatatlan voltam.
Felkeltem és kézen ragadtalak,
Az elõttem álló dézsába parancsoltalak.
Bár te nem akartál menni,
Úgy kellett nyözgetni.
Így hát ösztökélnem kellett.
Megszabadultam a testemet fedõ ruhadarabtól,
Majd magamhoz húztalak, és szenvedélyesen megcsókoltalak.
-Gyere édesem, nem fog fájni semmi sem.
Suttogtam füleidbe, és apró harapásokkal tûzdeltem teli fülcimpádat,
Majd a nyakadat, és húztalak a dézsa felé.
Nem mondtál nemet,
És nem is ingattad a fejed.
Te is harapdáltál engem
És kielégítetted a vágyaimat kedvesem.
Néhány órával késõbb
Mikor szenvedélyünk lángja csitulni látszott,
Én a védelmezõ karjaidban foglaltam helyet
Mi csak úgy ontotta a melegséget.
Csakhogy ez az úgynevezett melegség egyre csak forrósodott.
Az elejétõl kezdõdött minden,
És az öledben ültem.