Ősz fonódik rá a tájra,
kibomlott a felhő haja,
csordogál az eresz alja.
Levetették a lombruhát,
kopaszra vetkőztek a fák,
eső mossa az út porát.
Felhők táncolnak felettem,
keringőznek lassan szépen,
vadlibák húznak az égen.
Az est hamar rám-feketül.
kialszik a Napban a tűz,
a tücsök már nem hegedül.
A föld szája ködöt lehel,
fázósan ébred a reggel,
fagyos kedvű a november.