Megreked, ki…..
Halmozol lépést lépesre,
de leszálló ködben,
nincs esély egyenesre.
Megreked idő vonalán,
ki kizárja magát,
s leül élete peronján.
Vagy üresen bámul szem,
megvakult sötétben,
a jövő útjain mereng.
Monoton rabszolgaságban,
a napok peregnek,
ha nincs szép a valóságban.
Buszokon beszürkült arcok,
magukba meredve,
robotként felszoftverrelve.
Jár idő,potyognak percek,
elmúlt életekben,
nem járnak vissza tercek.
Mosolyt mindennapjaidban,
s perceiben keress,
mert összenyom félelem.