Véletlen játszma
Írta: reitinger jolan Dátum: November 21 2013 17:26:35
V
A szendergés felett görnyed az éj,
árnyjáték metszi a sötét eget,
a vánszorgó idő percébe még
pillája pislog egy égi jelet.
Teljes hír
A szendergés felett görnyed az éj,
árnyjáték metszi a sötét eget,
a vánszorgó idő percébe még
pillája pislog egy égi jelet.
Majd álmodó mosoly robog mohón,
míg apró nesze elül a csendben,
s gurul, mint áttetsző üveggolyó
a kifakult, megkopott zsebekben.
A csend olyan végtelen spirál,
mi az égre orsózza a hajnalt,
sodródik a véges éji madár
a pirkadat űzte mora zajban.
És a hintázó idővel játszva,
(ami a véletleneknek kellett),
felém sodor a végtelen játszma,
és lassan téged magamba elrejt.