Hogyha külföldre húz szíved,
kitöltesz sok kérdőívet,
ez még megszokott...
De a delegációban
mindig egy plusz utazó van,
le sem vakarod.
Egy hónap még indulásig,
néked eligazítás itt,
ott kinn mit ne tégy:
szájat ne táts, ne ismerkedj,
csábításnak sose engedj,
kíváncsi se légy!
Ez a civil fickó aztán
Párizsban így fordult hozzám:
„Nevem Szása, veletek lakom…
Omszkból jöttem, ráfizettem,
papa, én – orosz mindketten,
és nincs priuszom”.
Ritka rendes szobatársam
nem fedte föl magát nálam,
de segített kéretlen nekem:
feladatát nem feledve
barátságom őrizgette
éjt-nap lelkesen.
Úgy döntöttem, Rómát végül
bejárom majd Szása nélkül,
egész éjjel írt, még szundított…
De kiderült, hogy korábban
bokszolt ő már bajnokságban,
s nem kockáztatott.
Reggel, délben velem evett,
mindig sarkamban lihegett,
szinte más dolga se volt.
Egy óvatlan pillanatban
jegyzetébe kukkantottam…
Nos – Az letarolt!
Azt írta, – hát nem egy szemét? –
Párizs főpolgármesterét
támadtam meg ököllel,
és nőket is molesztáltam,
rajtam nyugati hatás van,
mely nő idővel!..
Szóval, ez a civil egyén
rám foghatja, kémkedem én!
Fölfogtad, ez mit jelent?
Azt jelenti ez, barátom,
Párizst, Rómát sose látom
többé – annyi szent!..
***