Csak sejtjük…
Talán kunnak született;
És nemzetünk felett
Vállával tartotta fel
A vérengző és sunyi
Végzetet.
——–
A gonosz túlerőt sose
Számolta, vagy mérte,
Minden délben megkondulnak a harangok
Érte.
—-
Amikor az elit harácsoló,
Vagy céda,
S világ rablójának a magyar
Könnyű préda;
Kell az ilyen
Példa.
—-
Nem volt démon,
Tündér,
Táltos,
Néhai Hunyadi János.
—-
Nem szülte isteni erő,
Ember volt, és sebezhető.
—–
Nem volt vele más mágia,
Mint szívós, kitartó
Munka.
—
Nincs győzhetetlen fegyverzet
Csodát csak bátorság tehet.
—-
Ott élősködő túlerő,
Itt meg?
Ami szerethető….
—-
Megmenekült falu,
Város;
Köszönjük, Hunyadi János!
—–
Véres, harcos évtizedek
Vágtattak a haza felett;
Fiú, lány nem lett rabszolga,
Szajha, vagy janicsár sorba
A martalóc nem hurcolta;
Semmilyen statisztika ki nem mutatja,
Hány magyar élet lehetett hosszabb
Miatta.
—
A határon holló szálldos,
Ott vigyáz
Hunyadi János.
—-
Mezid bég csőcselék hada
Feje nélkül szaladt haza.
—-
Beglerbég túlerőt hozott,
Fenekedett,
Fogadkozott,
Utána gyorsan elfutott.
—–
Nándorfehérvár mezeje
Török holttestekkel tele,
A szultán ijedten szalad,
Magyarország
Szabad marad.
—–
A magyart győzni tanította,
S a végzetet megfutamította
A néhai Hunyadi János.
—–
Ez a győzelem,
Ez a hit
Tartott hetven esztendeig.
—–
Néhai Hunyadi János
Nem öregedett meg, csupán
Királyt hagyott maga után.
—-
De késő utódainak
Nagy lett a Hunyadi sisak;
Elvész falu,
Elvész város,
Ha minden csak gazdaságos;
Tudta ezt
Hunyadi János.
—-
Bevehetetlen erősség
A személyes felelősség;
Nélküle az aktuális
Török martalócok máris
A házunkra csóvát vetnek,
És minket rabszíjra fűznek.
—–
Hol maradsz, Hunyadi János?
Merre cselleng a Szellemed?
Közöttünk lenne a helyed….
—-
Felelősség a Hazáért,
Szépért, Jóért,
Kis Családért,
Múltért,
Jövőért,
Mindenért -
Fontosabb, mint szablya, vagy vért.
—–
A felelősség most – magányos…
Áldjon meg az Isten,
Néhai Hunyadi János.