Ébredek....
Falat építek lélek határon,
ha túljutok majd minden álmon,
egy szavam lesz csak, a "felejtés",
s végső sóhajban az újrakezdés.
Amíg kell békés szívvel hordozom,
s ha nem szitkozódva lázadom,
míg túljutok a rút világon,
sárban bolyongva is, fel nem adom.
S fénysugárban az alagút végén,
ébredek, vénült könnyem révén,
falak mögött újraszületve,
emlékeim által szembesülve.