Szavaid, soraid közt....
Szelíd tánc bújik meg,
kezed karcolatában,
csengve zengve ébreszt,
csábít melódiádban.
Mind egy-egy kis dallam,
szavaid láncolata,
s belopódzik halkan,
szívembe varázst lopva.
Tarka lesz a világ,
s lebegek közeiben,
messze száll a magány,
csak fújd, fújd a dallamát.
Lágyan simogatva,
fényeddel átitatva,
s nyugtatón orgonál.
csendje lágyan dominál.
Cirógatja lelkem,
soraid könnyedsége,
s fonalat sző bennem,
lelked tiszta szépsége.