A fák csontját ropogtatja a szél,
fagyot lehel szájából a tél.
Fényhatáron lebukik a Nap.
A táj elcsendesül a hunyó ég alatt.
A Holdtalan táj elfeketül.
Varázslat és titok vesz körül.
Álomba szenderül a vízi-világ,
a tó fölött nem csapkod hattyúszárny.
Nyugalomra tér a verdeső lélek,
megadja magát a természet.
Csillag tűnik fel a a decemberi égen.
Felfénylik a szeretet emberek szívében.