A fény aranyban játszott ma,
s a napnyugta olyan hűvös,
évezredek óta mind csak jön,
boldog vagyok, kint minden vörös.
Ülj mellém kérlek, így, közelebb,
mutatok néked én valamit,
látod ezt a fakó füzetet,
s benne régi írásaim titkait ?
Oly kevés örömben volt részem,
ó, bocsásd meg kérlek ezt nekem
bocsáss meg inkább azért, mert érzem,
nevedben túl sokat szerettem.