Gyermekként reszkettem sokat.
Rongyos ruhákban jártam, fáztam,
koplaltam, féltem
a háború miatt.
Felnőttként reszkettem sokat,
hitelek, munkahely, lakásgond,
gyerekeim betegségei,
szülői bajok miatt.
Öregen reszketek sokat,
sorvasztó fájdalmak,
halálfélelem, gyengeség,
feleslegesség érzése miatt.
Az emberi lét – reszketés,
mindenki maga cipeli keresztjét.
Vigasztaló szavak sokat segíthetnek,
de végül a keresztre felfeszítenek.