SPICCVAS ÉS PATKÓ
Írta: Mityka Dátum: December 16 2013 14:18:08
Gy
A lucskos őszt, aztán a tél haragját,
a lábbelik a bőrre, vasra hagyták,
egy jó bakancsra, nagyszárú cipőre,
s a fázó föld is meghunyákolt tőle,
Teljes hír

A lucskos őszt, aztán a tél haragját,
a lábbelik a bőrre, vasra hagyták,
egy jó bakancsra, nagyszárú cipőre,
s a fázó föld is meghunyákolt tőle,
a talpat apró faszögek vigyázták,
s egy éles dikics szelte rá a vágtát,
majd elől spiccvas, hátul rávert patkó,
suhancolódva az volt bíz a nagy szó,
az egész falut százfelé bejárta,
mert ismeretlen út volt a még járda,
csak ilyenféle szerszámok taposták
a gyalogutak kacskaringós hosszát,
de megbirkózott bármi más szereppel,
hol korcsolya volt, hol meg éles fegyver,
de haragvósan senkinek se ártott,
csak engem óvott magamtól az áldott,
s mert időt látni nagy útban gyalog kell,
több évszakot bírt, s máig nem kopott el.