Drága kincseink
Írta: kormi37 Dátum: Február 05 2008 10:13:15
Olyan, a szemed, mintha csillag ragyogna benne,
C
Teljes hír
Szemem sugara a félhomályba olvad,
Álmosan tekintek Te rád a csillagos ég alatt.
Behunyt szemmel álmainkat álmodjuk,
Én érzem, mi összetartozunk.
A Holdat felváltja a tûzõ Napsugár,
Reggelente várjuk a csiripelõ madarak dalát.
Olyan, a szemed, mintha csillag ragyogna benne,
Elvarázsol és a tekintetem a testeden ezért rajta pihen.
Érezzük kora hajnaltájt a virágok illatát,
Zümmögõ méhecskék szállnak a fákról-fákra át.
Keresik a virágokban a nektárt, hogy élni tudjanak,
A királynõjük már várja õket az oduban.
Gyönyörû a reggel, ha te mellettem vagy,
Tudom most már, hogy velem maradsz.
Tiszta lelkedet, mosolyodat imádom,
Csak rám tekincs én elovadok az ajkadon.
Jött korán a tavasz már nagyon vártuk rég,
A szép idõben sétálunk most kettecskén.
Beszívjuk ezt az édes bódító illatot,
Már nem lesz a tekintetem sem homályos.
Kezem marad a te kezedben,
Így sétálunk az életünk útján örökre.
Sok évig egymás mellett maradunk,
Felcseperedik, majd mellettünk a gyeremekünk.
Óvjuk, szeretjük, és sokat is féltjük.
Õ lesz nekünk a legféltettebb kincsünk.
Talán lesz még egy másik is?
Öröm könnyeink között, azt is, felneveljük.
Ketten szaladgálnak a játszótéren majd,
Boldogan nézzük a mosolyokukat.
Õk lesznek, a mi drága kincseink,
Tovább, értük élünk, boldogan kettecskén.