Rossz hatással van rám,
az én kedves lapom.
Mert úgy érzem mindig,
temetésen vagyok.
Öreg és fiatal,
mind meg akar halni.
Kicsinyke életük,
könnyen odaadni.
Jajgat itt fáj,
kezem, lábam, fejem.
Nekem a szerelem,
lesz majd a végzetem.
Így ír minden barát,
mind holmi gyászt jelez.
Gyászjelentés lenne,
az egész életed???
Senki nem volt boldog?
Sem szerelmes soha?
Mindenki öreg volt?
Mindig vén rozoga?
Írj arról, mit mesélt,
hogyan csókolt, ölelt.
Hisz ott van az unoka,
s nem a gólya hozta.
Szerelmed gyümölcse,
adta neked vissza,
Legyél boldog vele,
s nézz most a múltba.
Ne gondolj halálra!
úgy is eljön egyszer.
Lehet nem sokára,
akkor keseredj el.