Este
Írta: goethe Dátum: Február 05 2008 11:46:27
I



Mellém fekve átölelsz, s csókolsz,
Teljes hír
I


Mellém fekve átölelsz, s csókolsz,
Én viszont teszem neked ezt.
Majd gyengéden csókolod nyakam,
S rejtve közben kezem fogod.

Hevesebben ver szívem, homlokom
Gyönge folytonosságban ezüstös
Gyöngyök rejtelme, folyton,
S folyvást megerõsíti vágyaim.

És simogatom hátad, beletúrok
Hajadba, s csókokkal ingerelve
Felüdítem titkos vágyaid,
S minden titkos álmaid.

Szeretném érezni, mitõl remegsz,
Szeretném megfékezni rejtett szerelmed,
Szeretném mutatni, az út kibõl fakad,
Szeretném adni, szerelmem, magamat.

És elönt a forró, kicsattanó láva,
Vezúvként élek a nagyvilágba,
S a gyönyör látom végig vonul testeden,
Így leszel, kedvesem, mindentõl független.

S egy pillanatra, felemeled arcodat,
Megnézed, ki voltam én, a társad,
Megjegyzed nevem, szemem, hangom,
Bármikor megtalálsz, ha akarod.

2006. február 06. Hétfõ.