Az éjben gyere hozzám kedves,
míg ablakomat titokzatosan veri a csend,
morcosan szobámba zárkózok, s teljes
szívemmel várlak, várlak, hogy megjelenj.
Házamba lopakodva jöjj el,
mert a hullott gally zörög, elárul,
éjben gyere hozzám Kedves,
hogy ólomfüggönyök mögött háljunk.
Ha jössz, az az óra mindent elhoz,
sötét csókját csókolja rám az éj
Útkereszteződésben, hol lakom
Nyitott kapum vár, s szívem remél.
A Hold átkozott árnyékában,
közelítsd házam kopott küszöbét,
váratlanul jöjj, vágyak tajtékjában,
mert Te már csak álmaimban élsz.
Lassan gyere, s az az óra minden elhoz,
ahogy csókját nyomja rám az éj
Az útkereszteződésben, ahol lakom,
Kapum előtted tárva, csak jöjj, csak jöjj, ne félj.