Napkirály
Írta: gondola Dátum: Február 05 2008 19:36:28
Pirkadatkor narancsszínben
nyújtózkodik sugara,
C
Teljes hír
Napkirály
Csillaghegyen,
felhõk felett
lakik a Napkirály,
rõt szakálla,
õsz hajszála
csillog az ég alján.
Pirkadatkor narancsszínben
nyújtózkodik sugara,
lassan ébred,
s percrõl-percre
szélesebb a mosolya.
Tenger vizén
meg-megcsillan
utat törve magának,
míg fénylõ sávja
el nem éri
a parton nyugvó
faházat.
Ablakában
áll egy kislány
némán nézi a vizet -
kedvese, harmadnapja már,
hogy a nyílt tengerre evezett.
rMire a Nap fenn az égen,
zsákmánnyal visszatérek!r1; -
s búcsút intett boldogan,
nem sejthette ifjú szíve,
mit tartogat ez a nap.
S a kisleány csak vár,
szíve egyre kalapál
kezét tördelve, könnyek nélkül
kérleli a napsugárt.
Messze távol
lát egy pontot
árva lelke megremeg,
s ahogy beúszik
a fényes sávba
tudja, kedvesét lelte meg.
Jön a csónak
fényben úszva
egyre közelebb,
megtépázott vitorlája
a szélcsendben pihen.
Az ifjú teste elcsigázott,
partot érve lába remeg,
kedvese friss vízzel itatja
s támaszt nyújtva karol bele.
Ápolja éjjel-nappal
s hajnalban újra az ablakban áll
Õ az elsõ, ki halk imával
köszönti a Napkirályt.
2008.02.03.