Ha a Földön létezik egy íratlan törvény,
mely az emberek életét vezeti,
akkor ez a kiegyenlítés törvénye.
Hamarabb vagy később,
de sohasem túl későn, az élet egyszerűségével
szabályozza, igazítja a dolgokat.
Az összeadásokat az összeadásokkal,
a kivonásokat a kivonásokkal.
Így egyensúlyoz.
Te, ki most egyedül sírsz,
mosdóban, ágyban vagy éppen
egy buszmegállóban,
mellette vagy tőle távol hangtalanul,
felmerül benned a kérdés:
vajon miért bánik így velem ?
Miért nyom el, hiteget, megaláz, vagy
nem vesz észre, keresztül néz rajtam, sérteget.
Te, ki még hiszel benne és nem harcolsz ellene,
ne feledd: most jelenleg azért sírsz,
mert egy nap, egy év vagy tíz év múltán,
értékelni fogod azt, aki mindezeket megismétli Ővele,
akkor már könnyek nélkül mész el mellette és
tudom, neked nem fog tetszeni.
Azt mondják: nincs szerelem áldozat nélkül,
bár az áldozat kiöli a szeretetet, helyet adva az igazinak.
Most tovább sírhatsz,
nehéz mindezeket elhinni,
ne félj, a kiegyenlítés törvénye működik,
melletted vagyok és tudom,
kezeidet soha, de soha nem nyújtod felém.