Ébren vagyok vagy talán álmodom,
nyárnak illatát érzem ajkadon.
Kedvesen nézel, mint egy kis kamasz,
szívem mélyén feléled a tavasz.
Szerelmünk még csak apró magocska,
bolond áprilist öltök magamra.
Az idő lelassul észrevétlen,
szépséget látok szemed tükrében.
Hajunkat itt-ott átjárta az ősz,
fáradt kezed arcomon elidőz.
Halk sóhajok hulláma megpihen,
minden olyan csodás, mint régen.
Besüt a Nap a magány ablakén,
télen is lehet színes szivárvány.
Jeget olvaszt a szerelem csókja,
hallik szívek boldog kacagása.