Markovic Radmila
Rád gondolok
Rád gondolok nap mint nap,
tudom,arcod sápadt, mosolytalan,
mert szegénységed az ág is húzza.
Látlak roskadozni, szeretnék erőt adni.
Kérdezlek, de nem felelsz, csak
néha jön két szó: anyu szeretlek.
Nekem ez nem elég!
Nélküled kong szobámban a levegő.
Sarjadnak gyökerét ne félj, szeretettel locsolom,
ajkáról egy-egy gyermeki mosoly,
ugye tudod, Reading utcáján föléd hajol.