A felébredt tavasz szívemre ül
zsenge kezeivel ott hegedül
szerelmet rólad. Mondd, vajon hol vagy?
Meglehet, most fordulsz be a sarkon
vagy lassan araszolsz a rakparton
Talán most nyitod csendben a kaput
vagy fazékból mersz ki csirkeragut
Esetleg bekapcsolod a gépet
onnan remélve lelki párbeszédet
Én most úgy látlak, mintha ott volnék
s belőled egy darabot ellopnék
tudtod nélkül