Hamis ígéretekkel csapott be a tél,
Bűntársa most a langymeleg szél,
Lám a hóvirág is korábban integet,
Hát így tizedeli a tavaszi kincseket.
Jó lenne, ha a víz jéggé már nem dermedne,
S az Isten az évszakok közt is rendet tenne,
Bár a tél becsapta az egész világot,
Majd én veled farsangkor, télűzőt kiáltok.
A bálban mulatunk, jelmezben kell lenni,
Nagy, kerek, lekváros fánkot fogunk enni,
Lesz zsákbamacska, tombola, tánc és zene,
Hátha akkor tőle a tél, halálra ijedne.
Mivel a kutya még nem ette meg a telet,
Időjósunk is mondja, hó mindenütt lehet,
Lehet, kell még a szánkó, sapka és a sál,
Becsapott a tél, hogy forralt bort ihassál.