Mikor meleg, lágy kezeiddel megöleltél,
s megcsókoltál szenvedélyesen,
addig ilyet nem láttam tőled, s ölemnél
éreztem a férfias lendületet,
ahogy felébredt benned az alvó Nő, a hibátlan.
legyőzötten mosolyogtam, halkan súgva ... imádlak !
Akkor szívemben kinyíltak a tavasz virágai
ott pompázott mind, csillogtak színesen,
megvilágították arcom, szomjas testem, vágyam ágai,
akkor éltem át, mit az emberek úgy hívnak mívesen,
boldogság, szeretet, s megérintett, ahogy a kék madár az eget,
Istenem, igaz ... számodra ez oly természetes lehet.