CLIII. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Február 06 2008 19:09:04

---

Mert ha már álmomban sem látom arcod,
Mosolyod, félelmed, s szemed sírását;

C

---

Teljes hír

---

Gondolataim

A gondolataim, mely mind tiéd,
Képzelt mosoly, könnyek, s bájad varázsa;
Mi lassan hamuvá porlad, elég,
Így nem lész többé lényed, létem látomása?

Mert ha már álmomban sem látom arcod,
Mosolyod, félelmed, s szemed sírását;
A könnyeid cseppjét, a vágyad, harcod,
S ajkad semmibe szóló jaj-kiáltását!

S ha nem hallom, halk, könyörgõ hangod,
Mi segítségért suttog, s kérve-kér;
Csak a végén, a sötét gyászt látom,
S tehetetlen magam, ki érted is élt!

Ne sújts szótlansággal, hisz éltem része vagy,
De ha nem, úgy magányom végleg elragad!

20071009
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!