Veszélyes utakon.
Írta: Artakos Dátum: Február 09 2014 19:05:55
V
Mit Alkotóm bejegyzett
valahol a lelkem mélyére.
Az út bármily nehéz nekem.
célomat a végén meglelem.
Teljes hír
Lábam taposs a sarat.
Megyek előre utamon.
Mit bánom én, hogy mennyire,
rokkanok, roppanok össze!
Az ember kusza világában,
elvész az igazság, mint a köd!
Csak hadd egyedül támolyogni,
azonnal tévúton lődörög!
Nincs irgalom: Teste, lelke
elenyész lassan mindörökre!
A napok gyorsan peregnek!
Mind mélyebbre csúszunk le!
A sötét üreg ott ásít,
türelmesen vár mindenkit,
hogy elnyeljen egy napon!
mindenkit, ki végül elbukik.
Kit arra sodor az Ítélet!
Kinek kartonja betelik!
Mert abból bármit elvenni,
addig tud, míg van valami.
A sors pedig nem irgalmaz!
Visz úttalan utakon át!
A parancsnak engedni kell!
A Lélek a Léleknek felel.
A Sors hív, menni muszáj!
Elhívásom így töltöm be
Mit Alkotóm bejegyzett
valahol a lelkem mélyére.
Az út bármily nehéz nekem.
célomat a végén meglelem.