Megszokásból
Írta: Dellamama Dátum: Február 14 2014 06:21:24
V
Álmomból bújtam ki reggel,
miattam a Nap is felkel.
Gyöngéden ölel a fény,
új nap, új remény.
Teljes hír

Álmomból bújtam ki reggel,
miattam a Nap is felkel.
Gyöngéden ölel a fény,
új nap, új remény.
Belesimulok a világ rendjébe,
dolgozni megyek, de nem kéne.
Csak megszokásból teszem,
van fedelem, kenyerem.
Fent a hegyen a lét békéje árad,
a városban pipálnak a házak.
A füst ködön nem látni át,
lent hallani az autók moraját.
Szürkére maszatolta az idő a falakat.
Betéve tudom az útvonalakat.
Csikorog a villamos a híd alatt,
előveszem sportos múltamat.
Mintha már az idő sem fogna rajtam,
elsőként a lépcsőre felugrottam.
Megszokásból jól forog az elmém,
rángatva magam marionett kötelén.
A taposott úton biztos lábbal járok,
míg a Duna sodrásában elúsznak az álmok.