FOHÁSZ – ÉRTED
Írta: csdorka Dátum: Február 08 2008 06:18:48
Nagy Isten, neked csak egy pöccintés,
hogy jó helyre küldd nemes lelkét,
H
Teljes hír
Alázatra kényszerítenek,
pedig király vagy.
Fagyos helyeken etetnek,
de célod nagy.
Keresel, utazol,
kutatsz és próbálkozol,
de ami a remény halvány
sugara után rád vár:
csak keserû csalódás.
Én látom lelked gyémántjait,
látom, hogy ami a sírba visz,
makacs határozottság,
és hozzáértés csupán.
Látom, hogy többet érdemelnél,
ez szívembe mar, s én kiáltanék,
kétszáz kilométerre tõled, ó mondd,
miért nem ölelhetlek magamhoz?
Tartanám a vállam,
hogy sírj rajtam
(mert sírni csak az õszinték tudnak),
és én sírnék veled.
Vigasztalnám halványuló hited,
adnám az erõt, nekem mindig hihetsz,
de távolról,
és szakadozó csatornából
ezt nem lehet!
Nagy Isten, neked csak egy pöccintés,
hogy jó helyre küldd nemes lelkét,
hogy újra éledjen az elveszett remény,
és miattam - miattam pont -,
ne ûzd õt oly távol,
most már bármit kibírok.