Egy modell
Írta: iytop Dátum: Február 23 2014 08:12:53
V
Vörösréz, nehéz szél a hajad,
szemöldököd gondosan ápolt,
egy kis ránc a homlokodon halad,
rajta a múltidő súlyát látom.
Teljes hír
Vörösréz, nehéz szél a hajad,
szemöldököd gondosan ápolt,
egy kis ránc a homlokodon halad,
rajta a múltidő súlyát látom.
Vállad könnyű, mint a nyári lélek,
kék blúzod kiemeli melled ívét,
mindazt, amit a Nap tüze éget,
mint hamuszürkében hamvadó pillét.
Minden halk, a csend betölt,
érzéstől csillogó gyűrűd keresztez,
az érzelem gondolattal leköt,
mindazért, amit magad gerjesztesz.
Én számodra színeket őrzök,
- Vajon mire is jó az öltözék ?-,
forrásból, színt keverek, töltök,
édes méregcsepp bódít a szél tövén.
S mindazért, amim te vagy nekem,
a szent világodból érkezve, jőve,
színt a világ szájából nem veszek,
maradj ily természetes, gyönyörű örökre.