Most augusztusi kertben időzöm
emlékedet magammal loptam
s szemed fényét a teliholdban
míg illatodat bőrömön őrzöm
És karjaidba képzelem magam
érintésed mély s hosszan zengő
imára hívó misecsengő
mikor átölelsz minden máztalan
Álmaim folyton beléd karolnak
hisz nélküled nincs tökéletes
a kerekerdő is szögletes
hol ébrenlét kutyái csaholnak