Mysty Kata
Tüzelj még, Fejvadász!
Éltes élet kénes alkonyán,
Rám is süss, a telem űzd, napsugár!
Fényed ugye elér hozzám, s megvár.
A testem velejéig járd csak át!
Az élet az alkonnyal jegyben jár,
feléd fordul, nézd:
fiatal, suhanc, gyerek , vén!
Szépülő arcát ékesítsd,
tükröddé égesd homlokig....
Tőled lesz mindegyik fényesebb,
az élettől nyertes, s teljesebb.
A bús élet - borongós alkonyán ,
fejemre süss, tüzelj ,Fejvadász!
Érezzem a véred, ha bennem égsz.
Vigyázd hévvel az élők életét!
Jöjj ismét az égre fel, fényezd
kéklőn kékre, hogy teret nyerj
hétről hétre; völgyben, bércen...
Hajnalt, alkonyt csak te éltetsz!
Fényarasszal csak te mérhetsz,
Bennünk forró vágyat ébressz!