A TÉKOZLÓ LEÁNY
Írta: Gabor mester Dátum: Február 08 2008 19:32:08
mikor újra keresztülnézel rajtam,
meg fogod látni a Láthatatlant;
C
Teljes hír
(Az Ildi-ciklus zárásaként - miért visszhangtalan az elõzõ Világossárga vers??)
Századok
teret mállasztó idõfüggönyén
hajóvontatók-jaja-függönyén
rakétaláng-brokát-függönyén
át,
mikor újra keresztülnézel rajtam,
meg fogod látni a Láthatatlant;
ahogy üstökösfarkú évek
hófehér tülljétõl takartan
én látom a melled,
pedig nem mutattad,
megláthatatlanná
kezemmel takartad.
de visszahazudtad,
ELTÉKOZOLTAD!...
mint frázis-rezervátum-nyilatkozatokra
legkedvesebb szavaimat:
szabadság egyenlõség testvériség
béke becsület hûség
barátság szerelem közösségiség
+ + +
Századok
mesterkélt ködfüggönyén
kísérleti kettõs gombafelhõjén
robbanó idegrendszerek sikolyán
át,
mikor már nem látod a Láthatatlant
(mert rajta is keresztülnézelr30;),
szemed
radioaktív könnyfüggönyén
át
meg fogsz látni engem.
De már ne indulj felém,
hogy összegyûjts magadnak!
Tiéd volt az ajkam, a kezem.
ELTÉKOZOLTAD.
Ne jöjj arra, ahol színlelem,
hogy úgysem várlak már!...
Csakr30; ha azt akarod, hogy
visszariasszak minden megrögzött barbárt
áldozatával szómnak,
üstökösfarkú évek MEGÕRZÖTT tülljét
félresimítsam róladr30;,
s nem hiszel többé semmi hazugságnak
r11; a leghalványabb csillag mögött
VÁRLAK!