Elfújom a lángot - úgyse több már, mint rebegő remény.
Legyen hát sötét, hulljon alá az éji ég,
Olvadjon eltévedt hópiheként el az utolsó fény,
Az árnyék ragyogjon. Jó: most a kanóc nem ég.
Legyen vége, legyen béke. Temetek hitet és reményt,
És hagyom, hadd borítson el a fekete víz...
...de várj! Nem tudom, hogyan, de látom még az utolsó fényt,
Küzdve cudar sötéttel még most is szól, kér: bízz!
Meggyújtom a lángot -