Nem tartozom ide
Írta: Hullocsillag Dátum: Március 12 2014 07:50:47

---

V

Tudom, füledet sokszor sértette már elkesergett panaszom,
Talán unod is, hogy sóhajom mindig csak érte lehelem:
Kérlek, bocsáss meg nekem. Éjjeli álmom álmatlanul alszom,
És olykor a világi szellemek sem fognak kezet velem.

---

Teljes hír

---

Tudom, füledet sokszor sértette már elkesergett panaszom,
Talán unod is, hogy sóhajom mindig csak érte lehelem:
Kérlek, bocsáss meg nekem. Éjjeli álmom álmatlanul alszom,
És olykor a világi szellemek sem fognak kezet velem.
Néha egyedül vagyok. Ami bennem van: versbe-rajzba fonom,
Ami bennem lappang, ébren-alvajárón is tovább álmodom,
És vágyok olyan áldásra, mit a valóságsúlya nem enged.
Tudom azt is jól: az ilyen szívdobbanás, mint az enyém - beteg.
Gyógyulni mégsem tudok, hiszen már csak általa vagyok, aki,
És aki önként fogoly önnön börtönében, hogy törhetne ki?
Nem is akarok; talán buta hit, talán ki is nevetsz érte,
Talán elmegyek majd a messze-messze útra, míg itt maradsz te,
És követem a nemlétező északi csillagomat,
Követem a szívem szegletében fecsegő hangokat,
Hol mohó jajszó, keserű vágy biztos dokkot ér,
Aztán már nem dobog tovább, megáll a vér,
És már nem marad bennem semmi se,
Hiszen tudod: nem tartozom ide,
Papírmasé bőröm levedlem,
Lélektollam szélnek eresztem,
Mígnem elfogy az is lassan
S már csak egy derengő rím van
Túl illó létezésemen:
Szeretem - ...