Lezuhannak a csillagok
Írta: Hullocsillag Dátum: Március 17 2014 08:59:44
MM

Amikor a szénfekete szövetű magas égboltív
Minden tajték-ránca lomha síkfölddé idomul;
Amikor ezer-millió éji lámpásban zúgó szív
Szikrát szítván a kéj vágyódó bölcsőjébe hull,
Teljes hír



Amikor a szénfekete szövetű magas égboltív
Minden tajték-ránca lomha síkfölddé idomul;
Amikor ezer-millió éji lámpásban zúgó szív
Szikrát szítván a kéj vágyódó bölcsőjébe hull,

És megannyi csillaggyermek csábítja szilaj parkettre
A végtelen galaxisok dübörgő tengerét,
Hol a mennyeket átszúró holdbéli égtorony szedte
Gyűrűző csokorba az űr színén sarjadó rét

Minden nektárnedűt hintő bimbóját, reszkető szirmát;
Amikor Fent-országnak összes lelke egyesül
És szárnyalja táncát csillagködön és fényéveken át:
Akkor majd egy mindent átszövő erő békét szül

És elszórja az újrakezdés magvait a vetésen,
Könnycseppekkel áldja a holnap zsenge hajtását,
Aztán lezuhannak a fáradt csillagok, és az éden,
Mi tánc s vihar után maradt: végre reményt is lát.