Tizenöt tavasz virága a lelkedben
Írta: kormi37 Dátum: Február 09 2008 11:16:15
I





Tizenöt tavasz virága a lelkedben,
Rádhajoltam és éreztem a testedet.








Teljes hír
I


Tizenöt tavasz virága a lelkedben,
Rádhajoltam és éreztem a testedet.
A tavasz virágait hintettem reád,
Karomba tartalak enyém a legszeb virág.
Madarak csicsergése ébresztette a világot,
Nyíló szemedben láttam meg a legszebb virágot.
Gyertya lángja, árnyat vetett, a gyöngyharmatos éjben,
Cikázott a falon én meg csak néztem.
Tizenöt az hosszú idõ már,
Ugyanúgy szeretlek,
Ahogy megismertelek, egy holdfényes éjszakán.
Nem múlt el az érzés,
Szívemben van tizenöt éve,
Nem akarom, hogy elrepüljön,
Mint a fecske az éjbe.
Tavasz virágait szedtem össze neked,
Vele együtt az összes hulló könnyemet.
A szemedben, ott vannak a könnyeid,
Letörlöm a hamvas arcodról,
Kérlek, most ne sírj!: Itt vagyok!
Te vagy nekem a földön a legnagyobb kincsem.
Tavasszal nyílik a szerelem virága,
A szívedet, tárd ki most felém, te drága.
Mégszebbé tesszük a mi szerelmünket,
A lelkem virágát adom oda neked.
Szoríts magadhoz, õrjítõ kéjjel,
És elovadunk, ketten a haramatos tavaszi éjben.
Bimbós virágok a kertedben újra élnek,
A szívem téged még mindíg megérinthet.
A szerelmünk tovább folytatódik,
Ez a tavaszi szerelem a lelkedben csak fokozódik.
Soha meg nem bántam, hogy Te, az enyém vagy,
A tizenöt év tavasz virága, most már kifakadt.
Megölellek, te zokogsz a vállamra lehajtott fejjel,
A földre egy könycseppet ejtesz, most értem.
Köszönöm drágám, hogy Te így szeretsz engem.