Vihar közeleg...
Írta: Zsu27 Dátum: Március 19 2014 04:51:24
H
Színeset álmodtam, fújtam buborékot
szép gömbömnek ívén a nap felragyogott
felszállt magasra, csillogott szépen
szivárvány fénye villant közepében.
Teljes hír
Színeset álmodtam, fújtam buborékot
szép gömbömnek ívén a nap felragyogott
felszállt magasra, csillogott szépen
szivárvány fénye villant közepében.
Ott teremtem én benn, veled kéz a kézben
ringtunk a levegőn, épp csak körbe néztem
a világ színes volt, melegített a nap
szemünkben ragyogtak a fénysugarak.
Jöttek akkor páran, gömböm másnak nézték,
- nicsak ott egy labda, és ütötték, püfölték,
egyre magasabbra, közel a nap fénye..
feltámadt a szél is, merre visz el?! ...félek.
Riadt tekintettel, szomorú szemekkel
te is néztél rám, és csúnya nagy felleggel
közeledtünk akkor egy vihar széléhez,
gyenge buborékom fala most ugyan hogy véd meg?
Felülve ágyamban, kinn a nap csak ébred
hamarosan ragyog majd újra fel a fénye
gömböm nincsen sehol, nem véd engem semmi
csak az a néhány szó: "mindig foglak szeretni".
Nézel kérdőn rám: "mi lelt, édes szívem"?
nem tudom elmondjam, vagy magammal vigyem,
szeretnék erős lenni, de a szívem megremeg
nem láttam még ezelőtt ily sötét felleget.
Ha feltámad a szél, és elsodor odáig
a vihar megtépáz, lelkünk bőrig ázik
kezemet akkor még meg fogod-e fogni
vagy legyőz a vihar..., és el fog minket mosni...?
2014. március 17.