- A költők korán halnak -
Írta: Jessie Dátum: április 15 2014 16:15:19
V
Övék a végtelen nyár,
minek tüze szemükben
fényesen lobog,
Teljes hír
Övék a végtelen nyár,
minek tüze szemükben
fényesen lobog,
s övék az örök elmúlás,
mitől szívük fájdalmasan
dobog.
Zsebükben hordanak
sok kis írást,amin
megelevenítik a
gondtalan nevetést és
a keserves sírást.
Nem tudod meg,hogy
hol van az ő boldogságuk,
hova száll el a széllel
énekük,s miért oly
álmodozó szerény kis életük.
Ők csak feltűnnek,s
kócosan eltűnnek az
ősznek csendjében,
s elsírják bánatuk
temetők rózsa kertjében.
Kísérik az életüket
elmúlt emlékek,
elmúlt szerelmes
vágyak,s vigyázzák
álmaik,míg pihennek
angyalszárnyak.
S egy csendes
hajnalon az örök
nyárba átálmodják
lényüket,s itt hagyják
az álmaikról szóló
könnyes fényüket.
De maradnak örök
megálmodói a
boldog és szomorú
dalnak,ó a költők
korán-korán halnak.
Ádám J. Csaba 1993. november 22.(hétfő)