Tűzvihar
Írta: giziszalay Dátum: április 28 2014 16:45:33
V
Gyújtok egy gyertyát, e szép ünnepen,
Emlékek szállnak a lángja felett,
Nem sírok, nézd, csak a viasz csorog,
Édesanyám, mindig, rád gondolok.
Teljes hír
Gyújtok egy gyertyát, e szép ünnepen,
Emlékek szállnak a lángja felett,
Nem sírok, nézd, csak a viasz csorog,
Édesanyám, mindig, rád gondolok.
Tenger a bánat, s oly kevés a szó,
Hisz nincs itt karod, a vigaszt adó,
Nézem a lángot, az asztal felett,
Édesanyám, előttem, arcod lebeg.
Képzelet szülte perc, most bekopog,
Csókod érezni vélem arcomon,
Lágyan egy kéz, talán.. vállamhoz ér,
Édesanyám, hiszem, hallom meséd.
Mint rég, hogy, az élet tündér regény,
Elválnom majd Tőled, nem kell, ne félj,
Most csukott pillákkal megértem én,
Édesanyám, szavad üzenetét.
Lassan a gyertyám végéhez ér,
Álmomból ébredni, olyan nehéz,
Látni a percet, mi gyors elszaladt,
Édesanyám, miért is nem maradsz.
Szívemnek oltárán hajolsz fölém,
Aranyló mosolyod, égi kötény,
Lelkünk két éhező koldus gyerek,
Édesanyám, nem Én, a láng remeg.