Édesanyám
Írta: kandracs roza Dátum: Május 01 2014 20:34:18
V

Késő bánat ,oly fájó,
sírhalomra hulló hó.
Eltemette föld halom,
vele együtt mosolyom.
Teljes hír

ÉDESANYÁM


Míg van édesanyád,
nem tudod mi az ,
hogy nincs már.
Nem fogja a kezed,
nem teszi eléd ételed.
Nem törli le a könnyeket,
mi fájdalomból ered.
Nem véd ha a sors gonosz,
téged százszor meg tapos.
Önző vagy és oly buta,
míg el nem fogy az ő mosolya.
Ha rád szól mert valami nem jó,
vissza vágsz,nem érzed,
fáj a szó.
Ereje fogytán ,ha kérni mer,
elküldöd nincs türelmed.
Ő elsompolyog már nem mosolyog,
te ne lásd az ő bánatát.
Még most is védd talán.
Mert szíve bár nehéz,
szeretetért semmit nem kér.
Még nem tudod,hogy mit jelent,
ha Ő már nincs jelen.
Még nem érzed,hogy fáj a szó,
ami már nem hallható.
Csak még egyszer hallhatnám,
kedves dorgáló szavát.
Csak még egyszer" simítnám,"
gondban őszült szép haját.
Csak még egyszer kérne még
soha ellent nem mondanék.
Késő bánat ,oly fájó,
sírhalomra hulló hó.
Eltemette föld halom,
vele együtt mosolyom.
De talán jó Istenem,
egyszer nálad meglelem.