Leláncolva
Írta: reitinger jolan Dátum: Február 11 2008 18:25:31
Magában a végtelen, szüntelen
Szédítõ önzõ vágy, s nem küzdelem.
C
Teljes hír
Rémült rémülettel élek, féltelek,
Hogy nem gondolsz arra, mi lesz velünk.
Gyors siklás repít, s a csend csendesült
Keréknyomok nyomán halad. Jeges
Útja hegyre fel, majd vissza. Lehet,
Hogy olvadásba fojt e megszûnt
Szenvedés, de fájdalmam van jelen,
Mit a vágy együtt old. Az enyém tûnt
Lenne, de nem, kettõzve láncba fûz,
Magában a végtelen, szüntelen
Szédítõ önzõ vágy, s nem küzdelem.
Szunnyadó hamu, apró parázs tûz
S mint dajkameséket suttogó fûz,
Egymásban zárva tart a szerelem.