Vérpiros vázlatok
Írta: lambrozett Dátum: Május 30 2014 13:39:04

---

V

Érett cseresznye párban, fülön lógva a nyárban.
A vörös pír, ott, a messzi horizont határán -
amikor visszakacsint a Nap, napját lezártan
és cifrán trilláz egy madárpár a fény halálán.

---

Teljes hír

---

(Diaképek)


A színek közül főleg a pirosra emlékszem.
A többféle árnyalatot mágnesként vonzottam. -
(Meggyszínű zokni ledobva, magányosan, félben
a nyolcvanas években, emlékektől bomlottan.)

.....


Érett cseresznye párban, fülön lógva a nyárban.
A vörös pír, ott, a messzi horizont határán -
amikor visszakacsint a Nap, napját lezártan
és cifrán trilláz egy madárpár a fény halálán.

Rőtszín pipacsok lobognak a rét zöld hevében.
Hullámzanak, július-széllel karolva egymást -
mígnem gyors mozdulattal a szélsőket letépem
mielőtt lángra gyújtanák ezt a bíbor-nektárt.

.....

Piros-ruhás kislány, fekete-fehér életben...
elmosódott, szürke háttér előtt lépkedve, úgy -
mintha tudná, merre megy, mint ki tévedhetetlen
oly öntudatos e filmben, melyben senki se súg

mert már elfogytak a hangok, elfogytak a szavak
csak puskagolyók süvöltenek...megjött Nirvána! -
S Ő nem hagyja, hogy tovább öljenek, kínozzanak
ártatlanokat, Pokol bálján. (Schindler listája)

.....

S a vér. A vérszínű vér. A minket el nem hagyó.
Körét fáradtság nélkül rovó, szűk erek foglya -
néha lázong, mint a csapongó, dacos csavargó...
kitör a börtönből, megdermedt képpel, vacogva.

Szembesít azzal, hogy ami az élet itt, bennünk
az az elmúlás kívülünk, hát vigyázzuk színét! -
Legyen skarlát, izzó mahagóni, mellyel festünk
tónusos, tónustalan képeket: most, majdan, még.

.....

A színek közül főleg a pirosra emlékszem.
A többféle árnyalatot mágnesként vonzottam. -
(Tegnap elém-penderült a Tűz, karmazsin éjben
és láttam lelkem vergődni lángoktól fojtottan.)