Egy utolsó gondolat
Írta: iytop Dátum: Június 03 2014 11:48:17
MM
Egy teázó sarkában ültem, mellettem szerényen
- fogalmam sincs honnan hozhatták -,
egy gyeptégla három muskátlis edénnyel
volt körbefogva, pompásan, mondhatnám.
Teljes hír
Egy teázó sarkában ültem, mellettem szerényen
- fogalmam sincs honnan hozhatták -,
egy gyeptégla három muskátlis edénnyel
volt körbefogva, pompásan, mondhatnám.
Hallgattam ahogy a városi zaj a csendet oltja,
valahol elöl egy asztalnál felállt egy Úr,
előtte sok könyv, láttam, ahogy osztja,
talán író vagy költő ... valós és natúr.
Figyeltem ... miközben szürcsöltem a teám,
(bevallom idáig falun ittam a legjobbat)
ajkammal érintettem a csésze szélét, nos lám
csend lett ... mint fejezetek vagy ahol hibát találsz.
Vezérkönyvemnek hangja újjászületett akkor,
ahogy fecskeszárnyon az Úr nézett szüntelenül,
Kiviz szemei megbabonáztak, talán akaratból
ahogy annak a pillanatnak szürkülete bal vállán ült.
Elhatároztam, hogy verset írok róla,
és azt aki írásom eddig elolvassa,
egy teára meghívóm bemutatómra,
mert én szolgálom majd fel szavamra.