H.Gábor Erzsébet
Fürödj meg kedves
Fürödj meg kedves, langy a víz,
lemosom rólad az út porát,
vesd le a sors sáros bocskorát,
feledd a rosszat, s újra bízz!
Reszkető ujjam - mind a tíz -,
téged simít - úgy vártalak!
Ha itt vagy, nem számít semmi sem,
bánatod messzire elviszem -
bontsd le árnyékos várfalad,
s hunyd be szemed, ha bánt a Nap!
Vetkőztesd le a lelked is,
múltadat tisztára áztatom,
hószín a vánkos az ágyadon -
mesélj, hallgatlak reggelig!
Vigyáz reánk az Isten itt,
míg csendben csitul a fájdalom.
2014.06.24.