F. E. RITTERSHAUS: JÚNIUSBAN
Írta: Szollosi David Dátum: Június 25 2014 05:29:48
H
Erdőn hevertem. Künn a tág vidéket
A nap nyilazta, lángos fénysugár.
Már fáradt volt fejem, az arcom égett…
Teljes hír
Im Juni
Ich lag im Wald. Gleich Flammenpfeilen sandte
Die Sonne ihre Strahlen auf die Flur.
Mein Haupt war müd‘ und meine Stirne brannte.
Im Juni war's. Die muntern Lerchen schwiegen;
Den raschen Schlag des Finken hört‘ ich nur
Und hörte summend nur die Bienen fliegen.
Ich schlummert‘ ein, von Waldesgrün geborgen.
Mich führt‘ ein Traum zu Jugendtagen, fern,
Und zeigte mir der Kindheit goldnen Morgen.
Wie ward so wohl mir auf dem moos'gen Pfühle!
So mag die Blume von dem Morgenstern
Wohl träumen in der Mittagssonnenschwüle
_______________________________________
Júniusban
Erdőn hevertem. Künn a tág vidéket
A nap nyilazta, lángos fénysugár.
Már fáradt volt fejem, az arcom égett…
Mert június – pacsirták nem zenéltek,
Csak pinty hallatszott, füttyös, víg madár,
Meg zsongva-dongva röpködő kis méhek.
Erdő kínálta zöld közt szunnyadóban
Az álmom messze vitt… Óh, ifjúság,
Megannyi kincses reggelem valóban!
A hűs mohán oly kellemes volt nékem,
A Vénuszról álmodhat így virág
A déli napnak rekkenő hevében.
* * * * *